Az ukrán társulat szerint korábban biztosítékot kaptak a szervezőktől, hogy orosz fellépőket nem hívnak meg a találkozóra, ami – véleményük szerint – nem valósult meg. Csakhogy ez nem igaz.
A kijevi Ivan Franko Színház társulata tudatta:
Az ukrán nemzeti színház társulata két darabot játszott volna az esemény keretein belül, az egyik Bertolt Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című műve, a másik a Caligula lett volna. A társulat januárban levelet írt a Színházi Olimpia szervezőinek, amelyben közölték, nem kívánnak közösséget vállalni orosz előadókkal, és hogy minden olyan felszólítást elfogadhatatlannak tartanak, amely „politika nélküli párbeszédet” vagy „hídépítést” vár tőlük.
„Színházunk őszintén szeretett volna csatlakozni ehhez a nagy színházi világeseményhez, sokat dolgoztunk az ukrán előadások budapesti bemutatójának előkészítésén, ám nem értünk egyet a Színházi Olimpia programjában szereplő »kétes szomszédsággal«. A Ivan Franko Színház tisztában van az ukrán kultúra külföldi bemutatásának fontosságával és folyamatosan azon dolgozik, hogy a világ minden táján nemzetközi együttműködéseket alakítson ki a kollégákkal, ugyanakkor megingathatatlan az álláspontja, miszerint nem vesz részt olyan nemzetközi eseményeken,
amelyekre egy terrorista ország képviselőit és Oroszország agresszióját igazoló embereket hívnak meg”
– olvasható most a közösségi oldalukon.
Igaztalan vádak
Indoklásuk szerint tehát korábban biztosítékot kaptak a szervezőktől, hogy orosz fellépőket nem hívnak meg a találkozóra, ami – véleményük szerint – nem valósult meg. Csakhogy ez nem igaz.
Korábban a Mandineren Vidnyánszky Attilát megkérdeztük az orosz társulatokkal kapcsolatban.
A Nemzeti Színház egyébként kárpátaljai származású főigazgatója kérdésünkre elmondta: „Sajnos oroszok nincsenek, csak a szervezőbizottság egyik tagja, Valerij Fokin, akinek itt volt bemutatója. A Nemzetibe el fog jönni, filmvetítése is lesz az Uránia Filmszínházban egy beszélgetéssel egybekötve. Többek között az ő józan gondolkodása, gondolatai mentén és instrukciója alapján döntöttünk úgy, hogy hagyjuk ezt most, ne jöjjenek orosz társulatok, és ne tegyük kockára az olimpia megrendezését, mert rendkívül fontos, hogy ez az esemény most megtörténjék. Így most orosz színházakat annak ellenére sem hívtunk, hogy még mindig az orosz színházi élet az egyik leggazdagabb vagy a legerősebb a világon, ha nem a legerősebb.”
Ugyanebben az interjúban
akik a háború miatt lelassult kulturális élet ellenére is állják a sarat.
„Igazából nem állt meg a színházi élet, mert ahol tehetik, ott próbálnak és játszanak, sőt még bemutatókat is hoznak létre. Még a mi kis beregszászi társulatunkkal is megcsináltuk itt Gogoltól a Háztűznézőt. Fantasztikus telt házak előtt játsszák, kabátokban, sapkában ülnek az emberek a hideg termekben és nézik az előadást, egyszerre megrázó és szívmelengető. Az Ukrán Nemzeti Színház két előadással és egy koncerttel érkezik. Az Olimpia első etapjának lezárásaként június 24-én a Margitszigeten egy ifjú ukrán rendező titán, Ivan Urickij viszi színpadra a Szentivánéji álmot. Ennek is nagyon-nagyon örülök.
Ez is túlmutat magán a színházi eseményen, ennek is szimbolikus és nagyon komoly gesztusértéke van”
– nyilatkozta lapunknak reményekkel telve korábban a főigazgató.
A váratlan fordulat után a Magyar Nemzetnek pedig azt nyilatkozta Vidnyánszky: sajnálatos dolognak tartja az ukrán társulat döntését, nagyon várták őket, örültek volna, ha jönnek, hiszen a társulat nem először játszik a Nemzeti Színházban.
„A kijevi társulat által emlegetett Rex című előadás a Nemzeti Színház produkciója, Valerij Fokin rendezte Kirill Fokin szövegéből, Valerij Fokin pedig a Nemzetközi Színházi Olimpiát szervező bizottság oszlopos tagja.”
Vidnyánszky szerint
„semmi olyan új fejlemény nem volt az elmúlt hetekben, amiről az ukrán fél ne tudhatott volna akkor, amikor aláírta a szerződést”.
Hangsúlyozta: azt az ígéretet tette, hogy nem lesz orosz társulat a színházi olimpián, mint ahogy nincs is. Társulat nem jött, csak egy orosz rendező vesz részt az eseményen.
A Nemzeti Színház igazgatója elmondta: „A márciusi sajtótájékoztatón én valóban hidakról, kapcsolatteremtésről és kommunikációról beszéltem, akkor ők valóban írtak egy levelet, hogy számukra ez elfogadhatatlan, mire én visszaválaszoltam, hogy meg kell érteniük, hogy mi így építjük fel az egész színházi olimpiát, és ebben a helyzetben sokszorosan fontosnak tartom azt, hogy kapaszkodjunk egymásba és ne engedjük el egymást, ami lerombolódik, azt mi, a kultúra emberei próbáljuk valahogy visszaépíteni, és ne szakítsunk meg minden kapcsolódási pontot. Ők azután írták alá a szerződést, hogy olvasták a válaszomat” – mondta a lapnak.
Talán olvasóink is emlékeznek rá, hogy tavaly a németek rendeztek hasonló jelenetet a MITEM kapcsán. A Berliner Ensemble akkor az SZFE körüli adok-kapokra hivatkozva mondta le szereplést a Nemzeti Színház által szervezett fesztiválon, majd a társulat vezetői nyílt levélben üzengettek Vidnyánszky Attilának.
A főigazgató akkor a következőket nyilatkozta lapunknak:
„Nézze, a német színházak egészen különleges ideológiai nyomás alatt vannak. Fájdalmas lesz, amit mondok: ezek a színházak egyáltalán nem szabadok.
Meghatározott gondolkodásmód és ideológia mentén működnek. Lázasan igyekszünk partnert keresni Németországból, olyat, aki egy kicsit árnyaltabban látja a minket körülvevő valóságot. Egyszerűen nem találunk. Mégis hogyan lúgozódhat ki ennyire egy teljes kulturális élet? Ez nincs így rendjén. Persze lehet, hogy vannak másként gondolkodók, csak ők nem mernek megszólalni. Hát micsoda rettegés és félelem lehet ott?”
Azt is kifejtette, hogy korábban, amikor még jöttek, akkor is folyamatosan akcióztak valamit – hol petíciót olvastak fel, hol demonstráltak.
„Amikor legutóbb itt volt a Berliner Ensemble,
a sajtótájékoztatón a színházigazgató egy aggodalmaskodó levelet olvasott fel a magyar demokrácia állapotáról.
Az irodámban aztán nem tudott válaszolni a kérdéseimre: miért van az, hogy Németországban egyféle hangnem van és más gondolat nem kap teret? Hogy is van az, hogy az országukban él hatmillió török, és nincsen színházuk? Akkor miről beszélünk? Milyen játszma zajlik? Panelek mentén fölépített szövegekbe burkolózva remekül hárítanak vagy érvelnek a nyilvánosság előtt, de négyszemközt hamar zavarba jönnek” – mondta az akkori visszatáncolások kapcsán Vidnyánszky Attila.
Nyitókép: Színházi Olimpia 2023 Facebook-oldal és saját szerkesztés
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
A nemzetközi közvetítők mindent megtesznek, mégis patthelyzet alakult ki – van kiút a szomszédunkban zajló háborúból? S mi lehet Orbán Viktor szerepe mindebben? Nagyelemzés szakértővel!
Az a kérdés, hogy Vlagyimir Putyin megtámadna-e egy NATO-tagországot.
Az ukránok szerint meglepték az oroszokat és több irányból is támadnak.
A kormányfő szerint a békekötés túl romantikus elképzelés.
Különösen károsnak érezték az elmúlt fél évet Kijevben.
Az ötven év körüli férfi a kórház kápolnájában vetett véget az életének.
Az áthúzódó hatás miatt a 2025-ös gazdasági növekedésben jelentős szerepe lesz a magyar gazdaság 2024 utolsó három hónapjában nyújtott teljesítményének. Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
